Két borítója is van a könyvnek:

Fülszöveg:

Az otthoni gondok elől menekülve, Aleyn egy kereskedőhajóra menekül, de fogalma sincs, milyen veszélyek várnak rá a nyílt vízen. Viking horda portyáz végig a parton, mint egy éhes farkas, és mindent elvisznek, amit csak akarnak. Amikor Aleyn hajóját megtámadják, a legénység összes tagját megölik, kivéve Aleynt, aki elbújt. Egyszer csak Ranulf Ericksen, a könyörtelen, hatalmas viking vezér, Lymskir hajó irányítójának tehetetlen foglyaként találja magát. Aleyn azt várja, hogy eladják a szászoknak rabszolgaként, de Ranulf alkut ajánl fel neki: testéért cserébe visszakapja a szabadságát. Szembesül e kegyetlen választással: ideiglenes paráznaság vagy életre szóló rabszolgaság. Aleyn úgy dönt, megadja magát, a szép, és furcsán lenyűgöző skandinávnak. Egy dolgot azonban Aleyn sem láthatott előre, azt, hogy  két magányos ember, rendkívüli körülmények között megismeri egymást, rövid idő alatt. Ranulf sincs felkészülve az Aleyn miatti érzésekre. A viking legénység viszont arra kezd gyanakodni, hogy Aleyn boszorkánysággal hat Ranulf elméjére. Ranulfnak emiatt meg kell védenie szeretőjét emberei gyilkos szándékától, azt törékeny hatalmát kockáztatva.

Egy másik fülszöveg:

A viking fosztogatók az egész ír tengerpartot végigfosztogatták. A vikingek Aleyn összes ismerősét kivégezték, így érthető, hogy gyűlöli őket és fél tőlük. Különösen a vezetőjüktől, Ranulftól, akitől a legtöbb férfi szívébe a félelem fullánkja hasít bele.

Ranulf nem igazán híve a terrornak, habár úgy tűnik, rabulejtett szeretője, a totálisan összezavarodott Aleyn rá is ugyanilyen hatással van.

A végén, a történelmi romantika emlékeztet minket arra, hogy a háború nem az egyetlen bizonyosság az életben.

A szerelem is ugyanilyen tartós lehet.

Ismertető

Személy szerint nem igazán kedvelem a vikinges történeteket, a barbár kinézetű, szakállas, harcosokról, akik kötelezően a foglyul ejtett nőbe/férfiba szeretnek bele. Valahogy mindig ugyanaz a sztori lengi át ezeket a vikinges történeteket.

Habár történelmi novellának minősül, mégsem az a hagyományos, minden vonatkozásában történelminek tekinthető, rövid könyvecske. A korszakot ismét nem lehet megállapítani pontosan, nem lehet beazonosítani.

Alapvetően mégis szórakoztató könyv. A két különböző értékrend, a szenvedélyes és független, ártatlan ír fogoly, Aleyn és a hódító, igazi vezér viking, Ranulf egymással való küzdelmének leírása.

A könyv röviden összefoglalva: 

A fogságba esett fogoly harca a foglyul ejtővel.

Aleyn karaktere ismét nagyszerűen kidolgozott: ő egy még ártatlan fiú, akinek korán meg kellett tapasztalnia a kegyetlenséget. Titkolnia kellett a fiúk iránti vonzódását, emiatt viszont magányosan, elvonultan élt, egészen addig, amíg a vikingek fogságába nem esett. Szeretett volna világot látni, kalandokat átélni, de azt álmában sem gondolta volna, hogy ezek a kalandok lehetnek éppen nem kellemesek is. Makacs, dacos, nagyon büszke, fogságban is ragaszkodik saját elveihez, ugyanakkor néha kifejezetten idegesítő, zavaró, dühítő és szokatlan a viselkedése. Szinte a könyv nagy részében semmit nem csinál, mintha lusta lenne, ez is része a fogolyként való viselkedésének. Magának sem meri bevallani, hogy vonzódik Ranulfhoz, nehéz döntéseket is kell hoznia később.

Ranulf karaktere volt az, ami számomra érthetetlennek minősült, nem igazán tudtam hová tenni. Kiharcolta magának a vikingek vezetését, egy kemény harc során. Több felesége is van, fiai is, ugyanakkor mégis magányos, egyedül vezeti a vikingeket, a feleségei ugyanis nem élnek vele a vikingek falujában.

Amikor Aleynt foglyul ejti, valami olyasmit lát meg a fiúban, ami miatt a szeretőjévé teszi akarata ellenére. Viszont  gyengéd az ágyban, Aleynt fokozatosan vezeti be a szerelembe, szeretkezésbe, viszont ha büntetni kell, tud kemény lenni. Aleynt folyamatosan meg kell védenie a legénység többi tagjától, akik szintén szívesen elszórakoznának vele Ranulf helyett/mellett is. A vikingek egyik tagja ki is nézi magának a fiút, és a vele való konfliktus miatt Ranulf végül mindent felad.

A szerelmeskedéseket élvezetesen írták meg, viszont nagy hiba itt is a modern kifejezések alkalmazása, nem illett némelyik szó a szövegkörnyezetbe.

"Men do not kiss!" he managed to exclaim. Ranulf laughed and slid down a little, so that his chin was even with Aleyn's breastbone. He licked Aleyn's nipple and nipped it with his teeth. "I suppose they do not do this, either?"

Azt sosem értem, miért gondolják az írók, hogy az olvasók szeretik azt, ha egy harmadik fél is ott van: vagy velük szexel a főhős, vagy nézőként. Ez nagyon oda tudja vágni a könyvet, kiakasztó, fanyar ízt hagy a szánkban olvasás közben. Arról nem is beszélve, hogy néha az ember maga sem tudja erről a könyvről, hogy ez most valóban meleg romantikus könyv -e.

Mint már említettem, Ranulfnak több felesége és gyerekei vannak, Aleyn kora, valamint a biszexuális vonal miatt is pikáns hangulatú a könyv. Ha már itt tartunk, ez a feleséges vonal igencsak el lett intézve azzal, hogy nem élnek Ranulffal, ekkor viszont felvetődik a kérdés: mi van, ha mégis a családtagok közül valaki velük akarna élni?

Maga a könyv tele van a fentihez hasonló, érthetetlen pillanatokkal, de szerencsére az olvasók többsége nem szakértő a témában. Mivel ez is egy rövidke novella, emiatt a hiányérzet ismét nem maradhat el. Nagyon édes, szerethető történet és karakterek, forró, néhol igazán pirongató és zavarba ejtő leírású szex jelenettel. Alapvetően azonban ez mégiscsak egy szórakoztató történet, a borítékolható happy end miatt nem fog csalódást okozni a könyv.

Kicsi BDSM, terror, harc, portyázás, szeretkezés, egy-két pikáns jelenettel tálalva.